Élet vagy amit akartok

Barátságunk ilyesformán kezdődött....furcsa mód sokkal több esetben voltam mellette még a szokottnál is rosszabbul, de nem zavart. Rengeteg emlék feltört és még több volt ami épp csak, de megszökött... Ő volt a társ, aki vezetett előre, anélkül, hogy kértem, szerettem volna. A munkanapok szürke tömkelegét színesítette jelenlétével, szerelmek születését, szerelmek megszűntét nézte végig. Ő volt az is, aki kritika nélkül, ítélethozatal nélkül egyszerűen véleményt mondott. Különös módon soha sem kérdőjeleztem meg, nem vitattam igazát... elfogadtam amit mondott és igaznak is véltem. Néha egy-egy kérdése megzavart, néha úgy éreztem ő az a férfi aki kell, néha úgy Ő az akivel soha sem szeretnék semmit kezdeni. Egyszerűen belekeveredett az életembe, több volt jó barátnál, kevesebb társnál, szerelemnél. Velem volt, de teljesen egyedül hagyott.
Egy szombati napon korábban érkezett a megbeszéltnél. Ridegen mérte végig félig ruházott testem és gúnyosnak tetsző mosollyal közölte.
- Igen, már mondtam szép vagy de ne erőlködj, nem mindenki csábul meg tőled. - Nem értettem mire gondol. Ugyan mit akar, a nem meg csábulással, mikor kb. fél órával előbb érkezett...