Élet vagy amit akartok

Automatikusan ütöttem be a számokat, vártam, hogy felvegye, de nem tette. Némán, szemeimben a rémület könnyeivel küszködve vártam, a hangját. A hangja! Minden a helyére került bennem és már éreztem a szerelemet. Pontosan tudtam. A legelső pillanatban, mikor megismerkedtünk azon a…

A múltam egy darabjáról lehulló lepel nem hagyott nyugodni. Feri számát nézegetve gondolkodtam. Vajon ő tudott a dologról, esetleg akkor tudta meg amikor elhagyott? Jó lett volna tudni, csakhogy akkor nem kérdeztem meg, később sem jutott eszembe. Mélyen tüdőmbe szívtam a levegőt…

A baleset után néhány nappal az első komolyabb magamhoz téréskor említették, hogy többször is a telefonom kerestem, mert valakit el akartam érni. Elképzelni sem tudtam, Ferin kívül kire gondolhattam, talán a szüleimre, legalábbis akkor és azóta is ez volt az egyetlen magyarázat a…

- Ennyi? Menjek a fenébe? - először éreztem, hogy vitatkozni akarok vele, hogy képes vagyok rá és mintha érezte volna. Szembe fordult velem, harag, vágy, szeretet és talán szerelem kifejezései hullámzottak végig arcán.- Igen menj és vissza se gyere. - Kihúzta vállait, arcizmainak…

Barátságunk ilyesformán kezdődött....furcsa mód sokkal több esetben voltam mellette még a szokottnál is rosszabbul, de nem zavart. Rengeteg emlék feltört és még több volt ami épp csak, de megszökött... Ő volt a társ, aki vezetett előre, anélkül, hogy kértem, szerettem volna. A…

Utazásunk alig fél óráig tartott, de alig vártam, hogy kiszállhassak az autóból. A kirándulók kedvenc pihenőerdejének parkolójába kanyarodva Márk kiugrott, hogy kinyissa nekem az ajtót. - Hölgyem, bátorsága felülmúlhatatlan. - színpadiasan meghajolt előttem, mire én…

- Autóval megyünk. - jegyezte meg, mikor a lépcsőházból kilépve tétován megtorpantam. Döbbenten meredtem rá. Egy éve nem ültem autóba, egyszerűen nem voltam rá képes erre ő autóval akar velem kirándulni menni, akaratlanul felnevettem. Hát igen. A legtöbb ember beül a kocsiba…

A baleset után, mikor még az sem volt biztos, hogy ismét járni fogok, rengeteg hasonló éjszakai rémálom kínzott. Sokszor próbáltam felidézni mi is történt pontosan. Arra még emlékeztem, hogy szüleim utcájából ráhajtottam a forgalmas főútra és vidáman dúdoltam a rádióban…

A napok csak úgy múlnak, egyik a másik után. Kórházban töltött heteim után, jöttek a kezelések, amiknek köszönhetően újra lábra bírtam állni, még ha sántán is, de megtettem az első lépéseket. Komoly küzdelem volt, magammal is, hogy ne adjam fel. Nem akarok nagyképű lenni,…

Nehezen ébredek, pont úgy ahogy máskor is. A telefonomba 5 ébresztési időt kell beállítani, hogy esetlegesen egyre sikeresen kinyíljanak a szemeim, de gyakran előfordul, hogy még így sem megy a dolog. Ma jól kezdődik a nap, épp csak felnyávog az ébresztő zene már nyúlok is fele…